Mindenkinek a kezében lesz majd egy univerzális eszköz, egy chippel felszerelt bankkártya, amely az összes kártyát, igazolványt kiváltja. Sokkal biztonságosabb lesz, mint a hagyományos, mágnescsíkkal felszereltek, mert nehezebb hamisítani. Vásárláskor gyorsabb lesz a fizetés, mert nem kell telefonkapcsolatot létesíteni az elfogadóhely és a bank között.

Egy idő után elektronikus pénztárcaként is használhatjuk, vagyis nem kell aprót hordani magunknál, a kártyával érintés nélkül fizethetünk. Buszjegyet és bérletet sem kell venni, a chipes kártya ezt is helyettesíti. Ezen kívül egy helyen gyűjthetjük a hűségpontokat vásárlásaink után, egyszerűbben kaphatunk kedvezményeket az üzletekben. Végül a személyi igazolványt is kiváltja a chipes bankkártya, hiszen a chip az összes személyes adatot – és bármilyen más információt is – biztonságosan tudja tárolni.

Az euróövezetben jövőre egységesítenek

Mindez még a jövő zenéje, noha a technológia már nagyon régen készen áll, és az EU is felkarolta az ügyet. Uniós szinten meg is történtek az első lépések, az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank megegyezett az egységes európai fizetési rendszerről (Single Euro Payment Area – SEPA).

A cél, hogy az euróövezet területén lakók minden országban ugyanolyan olcsón és egyszerűen tudják intézni pénzügyeiket, mint otthon, függetlenül attól, melyik EU-tagországban vezetik számlájukat. Optimális esetben tehát határon átnyúló utalásnál, külföldi bankkártyás készpénzfelvétnél nem kérhetnek többet, mint amit országon belüli tranzakcióknál kérnek a bankok. A rendszer 2008. január 1-jén lép életbe az euróövezetben.

A SEPA részeként 2008. január elsejéig minden banknak legalább egy, chippel ellátott kártyát forgalomba kell hoznia. A következő határidő 2011, ekkorra már valamennyi forgalomban lévő kártyának rendelkeznie kell chippel. A kártyatársaságoknál, a MasterCardnál és a Visánál felállított felelősségi szabályok szerint 2011-től, ha visszaélés történik, akkor a nem chipes kártyáknál a banké a felelősség. Az előbb említett határidők az euróövezet országaira vonatkoznak, amíg Magyarországon nem vezetik be az eurót, az itteni bankok haladékot kapnak.

Két úttörő

Így aztán bár Magyarországon is vannak már kétfunkciós bankkártyák, melyekkel a hagyományos banki funkciók mellett pontokat lehet gyűjteni a hűségprogramban, a magyar bankok nem sietnek a bevezetéssel. Körkérdésünkre szűkszavú választ kaptunk a legtöbb pénzintézettől.

Két banknál kezdték el chipesíteni az összes kártyát, ez a K&H és az OTP. A K&H Banknak minden nemzetközi kártyája rendelkezik chippel, és a bank által üzemeltetett elfogadóhelyek 99 százalékának van chipolvasó. Az OTP Bank 2005-től látja el chippel a kártyáit, az általuk kibocsátott 4,1 millió betéti és hitelkártya több mint 33 százaléka tartalmaz chipet. Az 1900 OTP-automata kétharmada képes chippel ellátott bankkártyák olvasására. A chip olvasására is alkalmas POS terminálok száma közelíti a kétezret.

Százmilliós pluszköltség

A többi hazai pénzintézet többsége 2008-ban készül kiadni első chipes kártyáját. Az összes kártya lecserélése még évek kérdése. Arra azonban sem a két úttörő bank, sem a többi nem készül, hogy különleges funkciókat tegyen a chipbe, így azokat feltehetően csak a hagyományos banki műveletekre lehet majd használni. Femerül a kérdés, miért döntött két bank a chipesítés mellett, a többi pedig miért halogatja a váltást?

A hírek szerint az OTP Bank – mint a legnagyobb hazai lakossági pénzintézet – presztízsokok miatt egyszerűen nem tehette meg, hogy ne adjon ki chipes bankkártyákat. A második legnagyobb hazai bank, a K&H azzal, hogy néhány év alatt elsőként az összes bankkártyáját chipesítette, pont az OTP Banktól akarta megkülönböztetni magát, ezzel szerettek volna kitűnni a hazai piacon.

Miért nem törekednek a bankok a chipes bankkártyák mielőbbi bevezetésére? Az első igen egyszerű indok, hogy a költségeket a banknak kell állnia, és egy ilyen átállás nem olcsó. Százezer bankkártyával számolva az átállás költsége négyszázmillió forintjába kerülne egy banknak. És ez csak a kártyaköltség, nincs benne az ATM-ek átalakítása, a POS-terminálok cseréje – magyarázta az Indexnek Braun Csaba, a Raiffeisen Bank főosztályvezetője. Ráadásul lényegesen megnövekedne a kártya ára is, egy egyszerű plasztik 40 forintba kerül, egy chipes azonban 4 euróba, vagyis ezer forintba.

Nem lett kevesebb visszaélés

Az ugyan igaz, hogy a chipkártyák képesek azokra a funkciókra, amelyeket említettünk, de a szakértő szerint a helyzet ennél árnyaltabb. A chipkártyák melletti egyik fő érv, hogy sokkal biztonságosabbak lesznek, mint a most használatos mágnescsíkosak. Braun Csaba szerint valóban vannak olyan csalások, melyek kivédhetők a chippel – ilyen a másolás, a mágnescsíkot ugyanis sokkal könnyebb klónozni –, de ez csupán egy technológia.

Ha elterjednek a chipek, a másik fél könnyen megtalálja a módszert, hogy ugyanolyan könnyen ellophassa a kártyákon lévő adatokat. A szakember egy példával támasztotta alá állítását: az Egyesült Királyságban 2003-ig csak offline, vagyis dombornyomott kártyákat használtak. Egy tollvonással bevezették a chippel felszerelt, PIN-kódot kérő kártyákat – a fejlesztés kétmilliárd fontjába került a brit bankoknak. A bankok visszaélések miatti vesztesége azonban ma már évi 428 millió font, míg a váltás előtt 420 millió font volt – vagyis a visszaélések száma nem, csak az összetétele változott meg.

Amerikát nem érdeklik a chipek

Még egy komoly akadálya van annak, hogy az egész világon elterjedjen a chipkártyás rendszer. Az Egyesült Államokban annyira jól működik a kártyák monitorozása, vagyis olyan jól nyomon tudják követni a használatot és az ettől való eltéréseket, hogy feleslegesnek tartják az átállást.

Braun Csaba szerint a közeljövőben nem is várható, hogy az amerikai bankok tömegesen chipes kártyákat kezdenek el kiadni. Vagyis hiába állnak át az európai bankok a chipre, a jobb és drágább kártyákon meg kell tartani a mágnescsíkot is, hogy az Egyesült Államokban is használni tudják kártyáikat a tulajdonosok.

Milyen adatok legyenek rajta?

Évek óta a multifunkcionalitással próbálják eladni a chipkártyákat. Ez azt jelenti, hogy a chipeken lévő cellákban különféle funkciókat lehet beleprogramozni, így egy kártyával számtalan dolgot tudunk csinálni. Azonban az, aki co-branded kártyát bocsát ki, tudja, mennyire nehéz még két piaci szereplőnek is megegyeznie arról, milyen adatok kerüljenek a chipbe – mondta Braun Csaba.

Ha kettőnél több szektorban lévő szereplőnek kell megegyeznie – például bank, benzinkúthálózat, közlekedési cég, önkormányzat –, ez szinte lehetetlenné válik. Pozitív példa itt is van, Észtországban például a bankkártya személyi igazolvány és elektronikus aláíráshoz alkalmazható eszköz is egyben. Igaz, ehhez az államnak kellett felkarolnia az e-ügyintézést, és élére állnia a folyamatnak. Itthon nincs arra példa, hogy kettőnél több szektor össze tudjon fogni és közös kártyát tudjon kiadni.

Forrás: index.hu/gazdaság