Az érdemi munka még el sem kezdődött, de már az első fázisban - az Etele tértől a Keleti pályaudvarig húzódó szakasz előkészítése során - is sokkal többet költöttek a 4-es metróra, mint azt tervezték - állítja, s ezt számításokkal is bizonyítja a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) nevében Vitézy Dávid elnökségi tag, a BKV felügyelőbizottságának tagja. A szervezet évekkel ezelőtt jelezte először, hogy elhibázott és túl költséges a metróprojekt, de a döntéshozók és a szakmát képviselők nem vették komolyan érvelésüket. A napokban azonban egy szakmai fórumon és vitán - amelyen a VEKE is részt vett - kiderült, valóban bizonytalanok az eddig készült számítások, a metrószakértők is elismerték, hogy a metróberuházás alapját képező utasszámterv messze elmaradhat a reálisan várhatótól, és a földalatti közlekedés gyorsaságától remélt utazásiidő-megtakarítás is kevesebb, mint azt annak idején kalkulálták: 6,5 perc helyett 4-re csökkenhet. Ennek oka az, hogy az eredeti tervekkel szemben ma már a felszíni tömegközlekedés visszafejlesztése, a kiskörúti villamos megszüntetése nem szerepel a tervek között. A metrót tehát csak az választaná, aki tényleg gyorsabban célhoz érne vele - ők pedig lényegesen kevesebben vannak, mint amire a metrót eredetileg tervezték. A szakmai vita kezdetén még óránként, csúcsidőben, egy irányban 16 ezer utazót emlegettek a tervezők, a rendezvény végére azonban már legfeljebb 10-12 ezerről beszéltek - idézte fel a fórumot Vitézy. A VEKE szerint a metró mai formájában szakmailag nem kellően alátámasztott, úgy folyik a beruházás és költenek el több százmilliárd forintot, hogy a beruházás alapdokumentumának számai ma már bevallottan nem helytállóak.

Úgy tűnik, az eddig készült számításokból ma semmi nem állja meg a helyét - állítja Vitézy -, a bekerülési költség kiváltképpen nem. Ez utóbbi a ma, lényegében még az építkezés megkezdése előtt már látható többletköltségekkel együtt csaknem a négyszerese lesz a metrótörvényben évekkel ezelőtt jóváhagyott 130 milliárdnak, de még a később módosított 194, végül pedig a 2004-ben korrigált 264,4 milliárd forintot is jócskán meghaladja. Ez utóbbi már a második ütemet, a Keleti pályaudvar és a Bosnyák tér közötti szakasz megépítését is tartalmazza, pedig ott további jelentős költségnövekedéssel kell számolni, hisz engedélyezett tervek hiányában a tendereket még ki sem írták.

A városvezetés - pontosabban Hagyó Miklós, a városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes - ezért újraszámíttatja az egész projektet, hogy pontosan kiderüljön, mennyit költött eddig a lebonyolítással megbízott DBR Metró Projekt Igazgatóság, és mennyi lesz a teljes végösszeg - állítja a VEKE. Pontos, igazolható számításokat és megtérülési kalkulációt várnak a tervezőktől, mert csak garantált megtérüléssel van esély az EU-s támogatásra. Márpedig pályázati pénz nélkül esély sincs rá, hogy a főváros előteremtse a szükséges pénzt. A jelenleg is hatályos metrótörvény szerint - amely még nettó 264,4 milliárdos költségkalkulációra készült - az állam az összeg 79 százalékát, de legfeljebb 209 milliárd forintot biztosít, ha a főváros vállalja a hiányzó 21 százalék előteremtését. A 4-es metró építésének a "központi költségvetésből történő támogatása nem növekedhet akkor sem, ha a projekt tényleges költsége a tervezettet meghaladja" - idézi Vitézy a törvényt.

A VEKE információi szerint egyébként Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes a második ütem - a Bosnyák térig való kiépítés - elhalasztását szorgalmazza, hogy a költségek ne veszélyeztessék a teljes megépítést, ám Demszky Gábor főpolgármester hallani sem akar a változtatásról. Hagyó lapunknak ezzel kapcsolatban azt mondta: semmilyen nézeteltérés nincs a főpolgármester és közte a 4-es metró kérdésében. "Mindketten azért dolgozunk, hogy a lehető legjobb finanszírozási konstrukciót tudjuk megtalálni. A kormánnyal jelenleg is zajlanak a tárgyalások, amelyek hamarosan megállapodással zárulnak" - tette hozzá. A projekt újraszámolásával kapcsolatban leszögezte: azt nem a VEKE aggályai vagy a túlköltés miatt végezik el, hanem mert az EU-támogatások esetében követelmény, hogy a pályázat friss költségszámításokat tartalmazzon.

Információink szerint egyébként akár már a hét végére megállapodhat a metró finanszírozásának átütemezéséről a városháza Bajnai Gordon kormánybiztossal, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetőjével. Úgy tudjuk, a főváros azt szeretné elérni, ha a Kelenföldi pályaudvar és a Bosnyák tér közötti szakasz - valamint kettő-négy állomás felszínrendezésének - költségeit az unió kohéziós alapjából pályázott forrásokból fedezhetnék. Információink szerint a tárgyaló felek arra törekednek, hogy Brüsszel a beruházás teljes költségének hetven százalékát fedezné, a kormánynak és a fővárosnak pedig a maradék harminc százalékot kellene állnia. Az, hogy a teljes költségkeret mennyire rúg, az a várhatóan márciusban a Fővárosi Közgyűlés elé kerülő intézkedési tervből fog kiderülni.