Forgalomból kivont jegyek!

Két jegyfajtát megszüntetett a BKV, januártól nincs a palettán a metrószakaszjegy és az egyszeres átszállójegy. A korszerűtlen jegyrendszeren azonban ennél sokkal alaposabban és mielőbb változtatni kellene.

Kivonta a forgalomból a BKV a 180 forintos metrószakaszjegyet és az egyszeres átszállójegyet, amely - a társaság honlapján található ártáblázat szerint - 380 forint lett volna. A megszüntetést a Fővárosi Közgyűlés jóváhagyásával viszonylag csendben hajtotta végre a cég - még a 2007-ben érvényes jegyárak listájáról sem húzták ki -, igaz, a jegyek létezéséről sem tudtak túl sokan. Ezekből fogyott a legkevesebb, mert szinte a használhatatlanságig bonyolult elv alapján működtek.

Az említett két jegyért nem kár, de azzal, hogy kivonta a cég a forgalomból, még meszsze nem egyszerűsítette, és főleg nem korszerűsítette a jegyrendszerét - nyilatkozta lapunknak Vitézy Dávid, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnökségi tagja. A civil szakértőkből álló szervezet szerint a hazai jegyrendszer az európai országokétól messze elmarad, elavult, a külföldi, de gyakran még a magyar utasok számára is érthetetlen elv alapján működik. Elrettentő példa erre a Deák tér, ahol a turistákkal alig lehet megértetni, hogy nálunk - a nyugati városoktól eltérően - nem meghatározott ideig, hanem meghatározott vonalon lehet egy szelvénnyel utazni.

A szakértő szerint - aki január elseje óta a BKV felügyelőbizottságának tagja - az elavult módszer leváltására a csipkártyák vagy a meghatározott időre szóló jegyek lennének alkalmasak. Az elektronikus jegyek - Elektra - bevezetéséről több mint két évvel ezelőtt döntött a BKV, ám az elhúzódó, többször módosított pályázatot az utolsó pillanatban - tavaly augusztusban - eredménytelennek minősítette a kiíró, s ígérete ellenére eddig még nem ismételte meg a tendert. Vitézy szerint, ha a BKV - és tulajdonosa, a főváros - úgy dönt, hogy kitart a csipkártya bevezetése mellett, akkor az eredeti kiírás technikai részleteit alaposan át kell gondolni és dolgozni. A több tízmilliárdos beruházásnak ugyanis garantáltan meg kell térülnie, s erre a korábbi kiírás alapján nem volt garancia - véli Vitézy.

Az elektronikus jegyeknél sokkal egyszerűbb, átláthatóbb és kisebb befektetéssel megvalósítható az időben korlátozott - de azon belül korlátlan átszállásra használható - szelvények és bérletek bevezetése. Vagyis, a jegyek például hatvan percig lennének érvényesek, de ez idő alatt korlátlan távolságra és járaton fel lehetne használni őket. Ehhez csupán az kellene, hogy a régi lyukasztós "automatákat" mindenhol a metróból ismert, dátumot és pontos időpontot bélyegző berendezésekre kellene cserélni. Ez a csipkártyásnál jóval kisebb beruházás lenne, mert a használatban lévő készülékek jelentős részét már így is a korszerűbb fajták teszik ki - véli.

Ezen az elven kellene korszerűsíteni a napijegyeket és a bérleteket is - javasolja a szakértő. Bár az utóbbira a már régóta meglévő 30 napos szelvény viszonylag jó kísérlet, a napijegyeket azonban egyelőre a megváltás napjától, s nem az első utazás pontos időpontjától számított 24 óráig lehet használni. Vagyis az időpecsételős rendszerben a mostaninál jobban és igazságosabban ki lehetne használni a szelvényeket - szögezte le Vitézy.

Információnk szerint az átrendezésre nem is kellene éveket várni, a pecsételős automaták lecserélése viszonylag gyorsan megoldható lenne, de még a csipkártyákhoz szükséges rendszert is egy év alatt kiépítené a majdani kivitelező és üzemeltető. Legalábbis a legutóbbi tenderen finisbe jutott egyik esélyes, az EDS Magyarország Kft. szakértői korábban így nyilatkoztak. Az is hazai specialitás azonban, hogy a szakszerűtlen kiírás miatt végül kudarcba fulladt eljárás hosszabb ideig tartott, min a bonyolult rendszer telepítése lenne.